Alkony bejegyzései

Álomból virág - Kicsinyke vers az elmúlásról

A szálkás fák peremén
felriad tétova álmom
mikor e hegedt szenvedély
újra tágra bont

Lazítja emlék szalagját
a fém retesz lezár
s ki gondait egyengeti
mind rézsút fészkelődik

Mert itt a bicske penge nyugalma
kiszáradt, rút, halmozó szivek
mély sírszaga ma rám tapad
felejt'ni hív a messzi
de félem itt közel

Puha rostokon ül,
az elmúlás, rajt' csücsül.

2 komment | Olvasva: 10 | Kategóriák: vers, dal, Alkony | Bejegyezve: 2010. április 19.

Kommentek

:: Átadom, te elveszed (akso): Nagyon jó. A jók közül... »
:: És mégsem (zsolesz84): Dear Sleeping Dancer, Köszönöm a... »
:: És mégsem (sleeping dancer): Az első három szakasz egyszerűen... »
:: Dongnak (zsolesz84): Szia Nati! Köszönöm szépen a... »
:: Dongnak (Nati): Remek ez az oldal, most... »

Tartalom

:: A hegy fölött
:: Elcseréltük az égőket
:: Részletek.
:: Semmi.
:: Azt fogod magadhoz
:: Ősznek-öregnek
:: Pedig jobbos vagy
:: Elnyúlunk
:: Ellen-tét
:: Intelmek
:: Visznek, fennek
:: Amikor megjelenik...
:: vágjak jópofát
:: Arány - talan
:: 12,4
:: 17
:: Szomor gúzs
:: És mégsem
:: Félek, az ég kivérez
:: Magamról magamnak magamban
:: Ha elölről kezdeném
:: Lásd a szót!
:: Azt mondták...
:: Nem lehet télen fagy
:: Tíz pár kóbor delfin
:: Dongnak
:: 84
:: Körbenyalja a világot
:: A Viharban
:: Az utolsó tejfogak
:: Visszaköltöznék
:: Te ne aggódj!
:: Keats, John: When I have fears
:: Ha a szerelem barackfa lenne
:: Az ölelések száma
:: Nem értem az órát, nem értem a perceket
:: Szembesülünk önmagunkkal
:: Ábránd hógolyók
:: És te bealszod álmod ölembe mind (2. verzió)
:: És te elalszod álmod ölembe mind
:: A hideg összerántja
:: És mi csendben borozgatunk.
:: Társtalan a mosoly arcomon
:: Én hiszek. Te hiszel?
:: A megfelelő hangra
:: Odaadjam? Odaadom!
:: Így készül
:: Várakozás
:: Megkeressük, utáljuk
:: Am losing

Kategóriák

Alkony, dal, kapcs_ford, kommentátori, megjegyzem, próza, rendhagyó, vers

Címkék

angol, galagonyaföldi Szép Rudolf, Jegyzőkönyvbe, Számok, Távlatok a partról, Vigandélia

"Mint akaratod szívembe torzul tűzi hévvel
úgy markol magába féltő hittel egy gondolat
sebesen hajlanak ágai bükkfánknak délre
és szenesedett bolhacsodánk északnak tartana." Forma-hű égő hegedűk

"Gyönyörű ítéletidő, és mindent visz, és mindent tarol, és minden pusztul, és pusztulunk el, és rohadunk el, és de jó lesz, ha itt a sátán, és ha levisz a sátán, és ha megkérdezi a sátán, hogy mennyi idő telt el két foghatatlan között. Akkor, akkor, akkor DE JÓ IS LESZ ÉLNI AKKOR." Gyönyörű ítéletidő

"Még nem szabad. Mosolyogtunk egymásra, aztán ketten mentünk tovább. Ettünk is aznap. Szerettük is egymást aznap. És másnap is. És harmad nap is. - -" Engem nem zavar