látogató számláló
« Keats, John: When I have fears  Visszaköltöznék »
Te ne aggódj!

Bőrömre, mint langy sárga mézét
pörgeti fényét a tágra nyúlt nap -- --
Félúton közted és magam között
a fák tört-háncsába olt'lak -- --

Te ne aggódj! -- Majd aggódom én! -- --
a kétely összeránt, markába gyűr,
feszít; majd simít egyenre
langy kezed, tudom!

Te ne aggódj! -- Majd aggódom én! -- --
tél maszatolja a nyúlánk réteket,
mocskol; majd kimos tisztára
langy kezed, tudom!

Te ne aggódj! -- Majd aggódom én! -- --
majd elharapom (mint tiltott szótagot)
nyügünk; majd szorítom
langy kezed, tudom!

Az est tompa fogával örli
nesztelen malmában álmomat -- --
De te ne aggódj, majd aggódom én
a bíráló szóért, az elvetett magért -- --


Kategóriák

vers

Kommentek

Még nincsenek kommentek.

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

még nincsenek kommentek | Olvasva: 14 | Kategóriák: vers | Bejegyezve: 2011. március 15. megosztom facebook-on

Többiblog
Rólam
Főoldal
Ajánló
Hangos
"Mint akaratod szívembe torzul tűzi hévvel
úgy markol magába féltő hittel egy gondolat
sebesen hajlanak ágai bükkfánknak délre
és szenesedett bolhacsodánk északnak tartana." Forma-hű égő hegedűk

"Gyönyörű ítéletidő, és mindent visz, és mindent tarol, és minden pusztul, és pusztulunk el, és rohadunk el, és de jó lesz, ha itt a sátán, és ha levisz a sátán, és ha megkérdezi a sátán, hogy mennyi idő telt el két foghatatlan között. Akkor, akkor, akkor DE JÓ IS LESZ ÉLNI AKKOR." Gyönyörű ítéletidő

"Még nem szabad. Mosolyogtunk egymásra, aztán ketten mentünk tovább. Ettünk is aznap. Szerettük is egymást aznap. És másnap is. És harmad nap is. - -" Engem nem zavar

Átadom, te elveszed
A végekor
Tőlünk nem is ...
Félek, az ég kivérez
Ha a szerelem barackfa lenne
:: A hegy fölött
:: Elcseréltük az égőket
:: Részletek.
:: Semmi.
:: Azt fogod magadhoz
:: Ősznek-öregnek
:: Pedig jobbos vagy
:: Elnyúlunk
:: Ellen-tét
:: Intelmek
:: Visznek, fennek
:: Amikor megjelenik...
:: vágjak jópofát
:: Arány - talan
:: 12,4
:: 17
:: Szomor gúzs
:: És mégsem
:: Félek, az ég kivérez
:: Magamról magamnak magamban
:: Ha elölről kezdeném
:: Lásd a szót!
:: Azt mondták...
:: Nem lehet télen fagy
:: Tíz pár kóbor delfin
:: Dongnak
:: 84
:: Körbenyalja a világot
:: A Viharban
:: Az utolsó tejfogak
:: Visszaköltöznék
:: Te ne aggódj!
:: Keats, John: When I have fears
:: Ha a szerelem barackfa lenne
:: Az ölelések száma
:: Nem értem az órát, nem értem a perceket
:: Szembesülünk önmagunkkal
:: Ábránd hógolyók
:: És te bealszod álmod ölembe mind (2. verzió)
:: És te elalszod álmod ölembe mind
:: A hideg összerántja
:: És mi csendben borozgatunk.
:: Társtalan a mosoly arcomon
:: Én hiszek. Te hiszel?
:: A megfelelő hangra
:: Odaadjam? Odaadom!
:: Így készül
:: Várakozás
:: Megkeressük, utáljuk
:: Am losing

Kategóriák

Alkony, dal, kapcs_ford, kommentátori, megjegyzem, próza, rendhagyó, vers

Címkék

angol, galagonyaföldi Szép Rudolf, Jegyzőkönyvbe, Számok, Távlatok a partról, Vigandélia
:: Átadom, te elveszed (akso): Nagyon jó. A jók közül... »
:: És mégsem (zsolesz84): Dear Sleeping Dancer, Köszönöm a... »
:: És mégsem (sleeping dancer): Az első három szakasz egyszerűen... »
:: Dongnak (zsolesz84): Szia Nati! Köszönöm szépen a... »
:: Dongnak (Nati): Remek ez az oldal, most... »
  Alkony, a picilány
  Satyrblog (műford)
  Féregkirálykisasszony
  rexades.blog.hu
  Veronika beautiful élete
  Blaise
  Központi mellékblog
  Szenzor
  Utóiratok
  Oximoron
  Minden napra 1 mese
  Kellett neked rongybicigli
  Zsemlékirataim - Humorzsák
  Agyvihar
    ||     Ideális böngésző Firefox, megjelenítés 1024x768     ||     (c) zsolesz84, 2010     ||     Eddig megnézték: