A megtörtént eseményekhez hozzáfűzni valóm nincs.

Letérdelünk, és elgondolkodunk azon, hogy van-e min elgondolkodnunk esetleg. Remegő kézzel izzadságot törlünk le egymás homlokáról, és mélyen belenézünk abba a bizonyos két szembe - - vajon onnan próbáljuk megtudni a választ arra a kérdésre, ami mindenkiben ott zizeg?

A megtörtént eseményekhez hozzáfűzni valóm nincs.

Megyünk, zöldnek látjuk, és aztán sírunk. Jó nekünk így. Nincs ránk semmi panasz. Ha éppen beborul, várjuk, hogy essen. Megyünk, zöldnek látjuk, és aztán - - nem panaszkodunk. Nincs miért panaszkodnunk.

A megtörtént eseményekhez hozzáfűzni valóm nincs.

Nem azért nyitom ki a számat, hogy aztán mélán ne szóljak szót se. Itt hagyok most mindent, ami eddig volt, és bizisten megmondom, a szavak összevisszasága nem tükröz mást, mintsem, hogy nincs igazából semmi mondanivalóm.

Persze nem így van
Hiszen a megtörténtekhez!

Mindegy. Mindegy, hogy én adok, vagy te adsz. Valami biztos, hogy helyet cserél. Valami biztos, hogy nem ott lesz tovább, ahol addig. Mindegy.

Mindegy. A megtörténtekhez. Hozzáfűzni valóm. Nincs.